Az összes ok felsorolására sem elég még egy teljes blog sem, nemhogy egy bejegyzés, így itt most egyet emelek ki.

Tömören és velősen: az alapoktatásban

• olyan marhaságokkal tömik a gyerekek fejét, amit nagyobb részük soha semmire nem fog használni a nagybetűs életben, de
• ezzel elveszik az időt, energiát, figyelmet tőlük olyan  alapfontosságú ismeretektől, amik nélkül a szürke hétköznapokban nem képesek eligazodni felnőtt korukra.

 Eocén kor, Hannibal, Arany bulla, Mengyelejev-tábla, természetes alapú logaritmus,   szinusz-görbe szerkesztése, mitokondrium, UTP, dezoxi-ribonukleinsav,.....

Azok, akik szakmájukként nem olyan területet választanak később, ahol ezekre a szakmai ismeretekre szükség van, azok sem a magánéletükben, sem a szakma gyakorlása során nem hasznosítják soha a fejükbe vert redundáns ismereteket.  Ezek még az általános műveltséghez sem járulnak hozzá, minden ízükben értelmetlen, hasztalan erőfeszítést jelentenek az oktatási rendszerben.   

Emlékszem, gimnáziumi biológia órán - anno - a tanárnő megkérdezte az osztályt,  mit kell tudni az UTP-ről, és már ő is várta, hogy valaki ezúttal is elsüsse az ótépés poént. Nem is várattam sokáig, ezzel be is gyűjtöttem az esedékes intőmet, amire már előre fente a fogát. Azóta sem tudok többet az UTP szerepéről a biológiában, és még csak nem is sajnálom. Ld. redundáns ismeret.  Adat, nem információ.

Nem is az a legnagyobb gond ezzel az értelmetlen erőfeszítéssel, hogy amit ráköltünk az adónkból az ablakon szívlapáttal kidobott közpénz évtizedeken át, hanem az, hogy az erre áldozott oktatási időnek a haszonáldozati költsége még ennél is magasabb.

Ez azt jelenti, a magyar társadalom ezáltal kényszerűen lemond arról, hogy olyan elemien fontos ismereteket adjon át a diákoknak, amik jóvoltából majdan felnőtté válva képesek legyenek racionális, józan hétköznapi döntéseket meghozni saját megélhetésüket érintő kérdések, saját kockázataik megítélése, kezelése tekintetében.  Ma a többség erre nem képes, inkább megoldásokra vár felsőbb hatalomtól, sőt elvárja azt  !

Mi ez a hiányzó ismeretanyag ?      A közgazdasági alapismeretek.  

Ez lenne a legfontosabb, ami nélkül nem lenne szabad tovább engedni magasabb osztályba azokat, akik ezekből az ismeretekből nem készülnek fel az alapoktatásban. Kompromisszum nélkül meg kell buktatni azokat, matekból még azon az alacsony ismeretszinten akár tovább mehet, de közgazdasági ismeretkből nem. 

Ha valaki nem tudja felnőtt korában, hogy milyen szöget zárnak be az egyenlő oldalú háromszög oldalai, hogy kell köbgyököt vonni, hogy kell területet integrálni, kétismeretlenes egyenletet megoldani, attól még végezhet a családja és a társadalom számára hasznos tevékenységet. (pl. lehet belőle rendőr, katona, tűzoltó, juhász, vagy épp jogász  ;o)

Ugyanakkor - by the same token - a működőképes társadalom kiépítését és fenntartását csírájában fojtja el, ha a "Zemberek"  nem tudják maguknak sem megválaszolni azt, hogy pl.

• az állam bevételei miből keletkeznek, miből költhet az Állam bácsi közoktatásra, útépítésre, kátyúzásra,  "ingyenes egészségügyi ellátásra", rendfenntartásra, közbiztonságra, gyors és hatékony jogszolgáltatásra, szociálisan rászorultak segítésére, köztisztviselők bérére ... ;
• miért érdemes az állam szerepét a legszükségesebb minimumra korlátozni, nem engedni túlburjánzani,
• miért nem - volt, van és lesz - képes az állam természetéből adódóan átvenni a piaci szereplőktől a versenypiacokon a termelés, szolgáltatás funkcióját közmegelégedésre ( avagy miért gyermekien idealisták a kommunista eszmék)  ;
• mitől működik a kapitalista gazdasági elvekre épülő társadalom a többség - relatív - elégedettségére, 
• mi a vállalkozás, miért hasznos az a társadalom számára, hogy a vállalkozók megbecsültek legyenek a Zemberek körében;
• miért érdemes adót fizetni, miért fontos, hogy alacsonyak legyenek az adók, mihez képest legyenek alacsonyak, és miért fontos az, hogy mindenki megfizesse ezeket az alcsony adókat, miért nem érdemes nemzeti sportot csinálni az adóelkerülésből, miről mondunk le, ha nem fizetjük meg a célokhoz mért mértékű adókat ;
• hogyan hat az árakra a kereslet / kínálat viszonya, és miért nincs ennél jobb árképző módszer;   
• miért nem bűn a tőke, - a ma uralkodó közvélekedéssel ellentétben - miért nem szükségszerűen bűnös az, aki gazdag, miért  nem kell elvenni attól, akinek van, és odaadni annak, akinek kevesebb van ;

Ezek mind olyan kérdések, amikben egy középiskola végeztével, a felnőtt kor küszöbén magabiztosan kell tudni eligazodni a már-nem-gyerekeknek.  Ezek az alapműveltség szerves részévé kellene, hogy váljanak ahhoz, hogy Magyarország képes legyen felzárkózni a jóléti társadalmakhoz, azaz a lakosság többsége nyugat-európai szinvonalon éljen munkabéréből, vállalkozói profitjából.  

Ezzel azonban az általános és középiskolákban nem foglalkoznak egyáltalán, ahol pedig mégis, ott jelentőségéhez mérten elenyészően keveset.

Egyik tüneti megnyilvánulása a téves szerepfelfogásnak az, hogy az érettségi egy bohóckodássá silányult már sok évtizede. ( félreértés ne essék, én is ebben a periódusban érettségiztem már )   Két okból, ez pedig a következő három:

Ad 1, szinte nincs olyan "nagyon hülye", aki ne csusszanna át előbb-utóbb ezen a bohóckodáson, azt már szinte akarni kell egy diáknak, hogy végleg megbukjon az érettségin. Aki kicsit is cikinek érzi, hogyha megbukna ott családi és baráti környezet elvárása okán, az menthetetlenül le is fog érettségizni. Ennél több ma nem kell hozzá. A most érettségizőknek innen üzenem: nem beszarni, nincs tétje, erre takaréküzemmódban érdemes készülni. A forráskészleteket ( idő, fáradság, energia, figyelem ) bőven van más, amire koncentrálni kell.     

( ez igaz a doktori címekre is : csak az nem kapja meg, aki nem akar magának ilyen papírt, ezzel teljesen el is inflálva az eredetileg jó koncepciót, de ez már off-topic lenne)  

Ad 2,   a kutya nem kérdezi meg a pályakezdő diákot egy tipikus munkahelyen, hogy hányas volt az érettségije, legfeljebb azt, van-e igazolása arról, hogy járt a tanköteles kora végéig iskolába.      "Dokument jeszty ?"

Ad 3,   Az érettségin számonkért ismeretek nem szükségesek az általános műveltséghez, és nem elegendőek a továbbtanuláshoz, a felvételihez sem.  

Ergo: az "éreccségi" = sok műhó semmiért. El kell törölni, mert nem teremt hozzáadott értéket sem az egyén, sem a társadalom számára.

 Hogyan kellene változtatni ?

A megválaszoláshoz fogadjuk el tényként, hogy az iskolai óraszámokat nem lehet tovább növelni, a gyerekek befogadó képessége az iskolai oktatás keretében elérte a felső határt. Több tanár foglalkoztatásához sincs pénz a közkasszában.

Még véletlenül sem azt mondtam fentiekben, hogy nem kellenek azok a tantárgyak, amiket ma tanítanak az oskolában.

Kellenek.

Változtatni az arányokon kell.  =>  csökkenteni kell az óraszámot biológiából, matekból, fizikából, földrajzból, történelemből, irodalomból, ezeken a csökkentett számú órákon csak a tantárgyi általános műveltséghez szükséges ismereteket átadni.

Az így ésszerűsített tananyag helyébe pedig be lehet illeszteni a közgazdasági alapismereteket az általános iskola felső tagozatától a középiskola végéig.  

 Azok számára, akik

• nem tanulnak tovább felsőoktatásban, hanem a munkavégzés során kitanulnak egy szakmát, vagy szakmai tanfolyamokon képzik magukat egy-egy konkrét szakterületre, azok az ahhoz szükséges tárgyi tudást megszerezhetik, oda koncentrálva az időt és pénzt, a racionalizálás miatt elhagyott középiskolai tananyag nem fog hiányozni életük során.
• továbbtanulnak, úgyis azokra a tárgyakra kell fókuszálni, amiből felvételizni fognak az adott egyetemre, főiskolára. Sok évtizedes tapasztalat igazolja, hogy azok a diákok, akik tovább akarnak tanulni, előre készülnek a felvételire hosszú időn keresztül, és azt is, hogy ezek a diákok nem az iskolai órákon szerzik meg azt a tudást, ami elégséges az egyetemi felvételihez. ( különórák, önálló otthoni tanulás egyéni motiváltság okán,.....) Az egyetemre készülők a kisebbséget alkotják, akik azonban jobb készségekkel rendelkeznek ahhoz, hogy átküzdjék magukat a sikeres felvételihez vezető rögös úton. Rájuk is igaz tehát az, hogy a racionalizálás miatt elhagyott középiskolai tananyag nem fog hiányozni életük során.  

  Unorthodox ?  Lehet annak nevezni, de egy biztos :  Ahhoz, hogy legalább egy emberöltő múlva érdemi javulás álljon be az itt élő emberek életszínvonalában, alkalmazkodni kell az oktatási politikának ehhez az elváráshoz.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.