2013.01.25. 13:23
Jövedéki adót a répacukorra !
Sok a sírás -rívás az utóbbi években a répacukorfeldolgozó üzemek csődje, illetve a hazai gyártás megszűnése kapcsán az uniós kvótarendszer érvényesítése miatt.
Egy üzem dolgoz fel ma itthon cukorrépát, de valójában még az is sok !
Miért ?
A cukorrrépából készült répacukor népies neve: fehér méreg. Az indiánok egészen biztosan így hívták volna, de ők egészséges életmódot folytattak, répacukrot nem ettek. Az más kérdés, hogy bizonyára nem is termett a Vadnyugaton. Így ez az elnevezés inkább újkeletű, ahogy a felismerés is: a répacukor ismert mértékű ( helyesen: mértéktelen ) fogyasztása súlyosan károsítja hosszú távon szervezetünket, lassan ölő méreg.
Jószerével alig van olyan étel, amiben ne lenne több-kevesebb cukor, de ezt mi, átlagemberek nem vesszük észre, nem tudunk róla, hiszen nem foglalkozunk allandóan azzal, miben mi van, ha jólesik megesszük, .... oszt jónapot.
Amikor ezt mondom természetesen nem a süteményekről beszélek, amiben természetesen alapértelmezében van répacukor e földtekén. De ha már szóba került, abban is nagyságrenddel több, mint kellene, mint ami még hozzáad a sütik élvezeti értékéhez. Valójában a cukor íze a honi átlagos cukrászüzemekben minden más ízt elnyom, amitől a süti egyébként igazán élvezetes lenne.
Miután ez így van, adódik a megoldás: az állam vessen ki olyan magas jövedéki adót a répacukorra, mint teszi ezt a szeszesitalok, cigaretták esetén. Ez a termék ugyanebbe a kategóriába sorolandó, ugyanazok a megfontolások érvényesek rá.
Az államnak bevételre van szüksége, így helyes az, ha a munkára rakódó terheket csökkenti, de az onnan kieső bevételeket pótolja olyan adóbevételekből, amik a luxusfogyasztásra és az egészségtelen életmóddal összefüggő fogyasztásra vethetők ki.
Azt látjuk, hogy elképesztően erős erők ébrednek lobby érdekekből, pl. a "chips adót" is csak részben sikerült kiterjeszteni, annak eredménye is kb. olyan volt, mint más sziszifuszi tevékenységeké. Lévén, hogy ezek marginális csoportérdekek, nem kell hagyni őket érvényre jutni.
Betiltani természetesen ostobaság lenne az ilyen termékeket, én legalábbis minden erőmmel tiltakoznék ellene. Meggyőződésem, hogy mindenkinek alapvető emberi joga fűződik ahhoz, hogy a saját életét úgy tegye tönkre, ahogy ő azt helyesnek gondolja. Addig a határig, amíg azzal másnak hátrányt, kárt, költséget nem okoz azzal.
A répacukor ez utóbbi feltételt nem elégíti ki. Kárt okoz azzal, hogy a Társadalombiztosítás keretében nyújtott egészségügyi ellátás költségeit jelentősen növeli.
Elismerem, nem elhanyagolható ellenérv ezzel a törekvéssel szemben az, a cukorrépa termelés, és annak feldolgozása munkahelyeket teremt, ezen keresztül elvileg adóbevételeket generál a közkassza számára. Mérlegre kell tenni, hogy rendszerben értelmezve melyik okoz több kárt, és fordítva.
Az én mérlegem azt mutatja, hogy pusztán pénzügyi szemléletben értelmezve semleges lenne a pozíció, a mérleg nyelvét az mozdítja ki az egyensúlyi állapotból, hogy
- a Zemberek józan paraszti megfontolásból a magasabb árak miatt kevesebbet fogyasztanak ebből a túlzott mértékben fogyasztott kényeztető szerből, következésképpen egészségesebben élnének. Valamint
- a munkára rakódó közterheket tovább lehetne csökkenteni, az álamkassza hiányának növelése nélkül, ezzel a magyar gazdaság versenyképességét javítani lehetne.
Hajrá fijjug.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
gazdelemző 2013.01.26. 17:05:00
Ha van tanulmány a cukor egészségi hatásairól, esetleg a magyar cukorfogyasztásról, termelésről stb.
Utolsó kommentek